A kézi hegesztő felhasználása az iparban
Tartalom: - A hegesztők és hegesztőgépek fogalma
- A kézi hegesztő kialakulásának története
- A hegesztők típusai és felhasználási területei
- Kézi hegesztő márkák és gyártók
A
hegesztő és
hegesztőgépek lényege, hogy segítségével oldhatatlan kötéssel összeerősíthetünk olyan fémalkatrészeket, amelyek különálló szerkezeti elemként készültek.
Hegesztés során a fémalkatrészek összekötésére az anyagban lévő atomokat és molekulákat összetartó erőket, az úgynevezett kohéziós erőt használjuk fel. A
hegesztő segítségével az összehegesztés helyén a különálló alkatrészek anyagát egy vékony rétegben megolvasztjuk, és így kötjük össze. Az is előfordulhat viszont, hogy töltőanyag beolvasztásával hozzuk létre a kötést. A hegesztést jellemzően a
fémipar alkalmazza, de a
műanyagokat is szokták hegesztési eljárással összekötni.
A hegesztőgépek viszonylag fiatal találmánynak számítanak, de elődei már több ezer évvel ezelőtt is felbukkantak. A lágy, illetve kemény forrasztás rokonságba hozható a hegesztéssel, ezt a technológiát már az időszámításunk előtti negyedik évezredben is alkalmazták, például fegyverek és
ékszerek készítésekor, ahogy arról a leletek tanúskodnak. Ahogy a többi szerszámgép kifejlődéséig, úgy a kézi hegesztő kialakulásáig is az ipari forradalomig kellett várni.
- Fémalkatrészek oldhatatlan kötéseinek való összeerősítése
- A hegesztők viszonylag fiatal találmánynak számítanak
- Létezik hordozható és helyhez kötött hegesztő is

Nagyszerű ajánlatok

Személyre szabottan

Magas minőségben Egészen addig a kézi termelés volt az uralkodó. Az ipari forradalom a 19. században söpört végig Európában és az Egyesült Államokban, és számos olyan találmányt hozott magával, ami nélkül a mai
szerszámgépek világa sem létezhetne. A gőzgépek, a villamosság és az acélipar területén tett fontos felfedezések mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a szerszámgépek és a hegesztőgép kialakulhasson. Azonban az ipari forradalom még nem jelentett egyenes utat a mai értelemben vett
kézi hegesztő megjelenéséig. A 19. századig az egyes
fémlemezek összeillesztésére jóval inkább a szegecskötés eljárását alkalmazták, ami szintén roncsolás nélkül nem oldható kötést eredményezett. Az acélból készült szegecseket az együtt átfúrt, összeillesztendő lemezekbe tették, majd hideg, vagy meleg eljárással összekovácsolták. A hegesztés elterjedéséig ezt a módszert használták többek között hajók, hidak és
kazánok elkészítéséhez is. Aztán a mai
kézi hegesztő fokozatosan szorította ki ezt az eljárást. Azonban a hegesztő fejlődése napjainkban is tart, az utóbbi évtizedekben a számítógépes vezérlés hozta el az áttörést a hegesztők szakterületén.
Sokféle
hegesztő típust használnak az ipar különböző ágazataiban. Van hordozható
hegesztő gép, és vannak helyhez kötött hegesztők is. Ezek között általában méretbeli eltérés is van, ez utóbbi javára. Léteznek még többek között inverteres
hegesztő gépek, csaphegesztő gépek, precíziós hegesztők és tömítés hegesztők is. Az ipari területeken népszerű többek között a MIG és a MAG hegesztés is. A MIG (Metal Inert Gas, Argon-védőgázas fogyóelektródos ívhegesztés) hegesztés során az úgynevezett hegesztőív folyamatosan ég a munkadarab és az előrehaladó hegesztőhuzal között. Ennél a típusnál a
hegesztő egyenárammal dolgozik, és jellemzően fordított polaritást használnak. A MAG (Metal Active Gas, Széndioxid védőgázas fogyóelektródos ívhegesztés) főként akkor jön szóba, ha ötvözetlen vagy gyengén ötvözött szerkezeti acélok egyesítése a cél. Ennél a típusnál az elektródhuzalba dezoxidáló elemeket

is ötvöznek, mivel az itt alkalmazott széndioxid védőgáz miatt oxidációval kell számolni. Ez a módszer alacsonyabb árú a gáz kedvezőbb ára miatt, viszont impulzushegesztés nem lehetséges vele. A
hegesztő szerszámgépek az ipar számos területén használatosak. A MIG és a MAG hegesztőket leggyakrabban acéllemezek összeillesztésére használják, például acéltartályok készítésekor. A hegesztőgépeket egyébkánt jellemzően lakatosok és a fémipar alkalmazza a különböző fémalkatrészek összeillesztésére.
Az ipari feladatokhoz használt hegesztő kiválasztásakor a márkát is érdemes figyelembe venni. A nagy márkák előnye, hogy kevesebb probléma merülhet fel például az áramellátás, a teljesítmény és a szervizelés esetben. Ennek azonban akkor van igazi szerepe, ha a gép hosszú távú, fokozott igénybevétel alatt van. Általában a kisebb és nagyobb márkák egyaránt jól teljesíthetnek. Sok hegesztő gyártó van a piacon, mi ezek közül azokat emeljük ki, amelyek ipari célokra alkalmas
hegesztő szerszámgépek gyártásában is kiemelkedők. Ilyen kézi hegesztő gyártó például az ARO, FRONIUS, MILLER, ESAB, GYS, REHM, RITMO, WELDTRONIC, EWM AG, SST FRANCE, SOUDAX, TECHNAX, CEBORA, SOLTER SOLDADURA, SINCOSALD, NWORLD, ASTRA, GENERGA és a KJELLBERG. Online árverést kínáló oldalunkon számos eladó hegesztő közül választhat. A korábban említett jól ismert gyártók termékeit és egyéb bevált márkákat egyaránt megtalál nálunk.
