Hegesztőkészülékek (mobil)

A kézi hegesztő felhasználása az iparban

Tartalom:

1. A hegesztők és hegesztőgépek fogalma
2. A kézi hegesztő kialakulásának története
3. A hegesztők típusai és felhasználási területei
4. Kézi hegesztő márkák és gyártók

A hegesztők és hegesztőgépek fogalma

A hegesztő és hegesztőgépek lényege, hogy segítségével oldhatatlan kötéssel összeerősíthetünk olyan fémalkatrészeket, amelyek különálló szerkezeti elemként készültek. Hegesztés során a fémalkatrészek összekötésére az anyagban lévő atomokat és molekulákat összetartó erőket, az úgynevezett kohéziós erőt használjuk fel. A hegesztő segítségével az összehegesztés helyén a különálló alkatrészek anyagát egy vékony rétegben megolvasztjuk, és így kötjük össze. Az is előfordulhat viszont, hogy töltőanyag beolvasztásával hozzuk létre a kötést. A hegesztést jellemzően a fémipar alkalmazza, de a műanyagokat is szokták hegesztési eljárással összekötni.

A kézi hegesztő kialakulásának története

A hegesztőgépek viszonylag fiatal találmánynak számítanak, de elődei már több ezer évvel ezelőtt is felbukkantak. A lágy, illetve kemény forrasztás rokonságba hozható a hegesztéssel, ezt a technológiát már az időszámításunk előtti negyedik évezredben is alkalmazták, például fegyverek és ékszerek készítésekor, ahogy arról a leletek tanúskodnak. Ahogy a többi szerszámgép kifejlődéséig, úgy a kézi hegesztő kialakulásáig is az ipari forradalomig kellett várni.

• Fémalkatrészek oldhatatlan kötéseinek való összeerősítése
• A hegesztők viszonylag fiatal találmánynak számítanak
• Létezik hordozható és helyhez kötött hegesztő is

Nagyszerű ajánlatok Személyre szabottan
Magas minőségben Egészen addig a kézi termelés volt az uralkodó. Az ipari forradalom a 19. században söpört végig Európában és az Egyesült Államokban, és számos olyan találmányt hozott magával, ami nélkül a mai szerszámgépek világa sem létezhetne. A gőzgépek, a villamosság és az acélipar területén tett fontos felfedezések mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a szerszámgépek és a hegesztőgép kialakulhasson. Azonban az ipari forradalom még nem jelentett egyenes utat a mai értelemben vett kézi hegesztő megjelenéséig. A 19. századig az egyes fémlemezek összeillesztésére jóval inkább a szegecskötés eljárását alkalmazták, ami szintén roncsolás nélkül nem oldható kötést eredményezett. Az acélból készült szegecseket az együtt átfúrt, összeillesztendő lemezekbe tették, majd hideg, vagy meleg eljárással összekovácsolták. A hegesztés elterjedéséig ezt a módszert használták többek között hajók, hidak és kazánok elkészítéséhez is. Aztán a mai kézi hegesztő fokozatosan szorította ki ezt az eljárást. Azonban a hegesztő fejlődése napjainkban is tart, az utóbbi évtizedekben a számítógépes vezérlés hozta el az áttörést a hegesztők szakterületén.

A hegesztők típusai és felhasználási területei

Sokféle hegesztő típust használnak az ipar különböző ágazataiban. Van hordozható hegesztő gép, és vannak helyhez kötött hegesztők is. Ezek között általában méretbeli eltérés is van, ez utóbbi javára. Léteznek még többek között inverteres hegesztő gépek, csaphegesztő gépek, precíziós hegesztők és tömítés hegesztők is. Az ipari területeken népszerű többek között a MIG és a MAG hegesztés is. A MIG (Metal Inert Gas, Argon-védőgázas fogyóelektródos ívhegesztés) hegesztés során az úgynevezett hegesztőív folyamatosan ég a munkadarab és az előrehaladó hegesztőhuzal között. Ennél a típusnál a hegesztő egyenárammal dolgozik, és jellemzően fordított polaritást használnak. A MAG (Metal Active Gas, Széndioxid védőgázas fogyóelektródos ívhegesztés) főként akkor jön szóba, ha ötvözetlen vagy gyengén ötvözött szerkezeti acélok egyesítése a cél. Ennél a típusnál az elektródhuzalba dezoxidáló elemeket is ötvöznek, mivel az itt alkalmazott széndioxid védőgáz miatt oxidációval kell számolni. Ez a módszer alacsonyabb árú a gáz kedvezőbb ára miatt, viszont impulzushegesztés nem lehetséges vele. A hegesztő szerszámgépek az ipar számos területén használatosak. A MIG és a MAG hegesztőket leggyakrabban acéllemezek összeillesztésére használják, például acéltartályok készítésekor. A hegesztőgépeket egyébkánt jellemzően lakatosok és a fémipar alkalmazza a különböző fémalkatrészek összeillesztésére.

Kézi hegesztő márkák és gyártók

Az ipari feladatokhoz használt hegesztő kiválasztásakor a márkát is érdemes figyelembe venni. A nagy márkák előnye, hogy kevesebb probléma merülhet fel például az áramellátás, a teljesítmény és a szervizelés esetben. Ennek azonban akkor van igazi szerepe, ha a gép hosszú távú, fokozott igénybevétel alatt van. Általában a kisebb és nagyobb márkák egyaránt jól teljesíthetnek. Sok hegesztő gyártó van a piacon, mi ezek közül azokat emeljük ki, amelyek ipari célokra alkalmas hegesztő szerszámgépek gyártásában is kiemelkedők. Ilyen kézi hegesztő gyártó például az ARO, FRONIUS, MILLER, ESAB, GYS, REHM, RITMO, WELDTRONIC, EWM AG, SST FRANCE, SOUDAX, TECHNAX, CEBORA, SOLTER SOLDADURA, SINCOSALD, NWORLD, ASTRA, GENERGA és a KJELLBERG. Online árverést kínáló oldalunkon számos eladó hegesztő közül választhat. A korábban említett jól ismert gyártók termékeit és egyéb bevált márkákat egyaránt megtalál nálunk.